Blockchain technológia

Első körben ijesztő lehet mindenki számára a blockchain technológia. De pontos megértését azoknak ajánljuk, akik maguk is a technológia alapjaival szeretnének foglalkozni. Ugyanis ez olyan mint a számítógép alaplapján található mikroáramköröknek az ismerete, ahhoz, hogy kezelni tudjunk egy számítógépet nem feltétlenül kell ismernünk minden alkaltrésznek a pontos működését.

A blockchain technológia alapja egy adatbázis, amely ellentétben a legtöbb adatbázishoz egy elosztott hálózaton keresztül működik, ami azt jelenti, hogy az adatbázis szereplői egymás között müködtetik a rendszert. Tehát míg egy centralizált hálózaton egy központi szereplőhöz kapcsolódunk mint az emberek a bankok rendszeréhez vagy egy decentralizált hálózatra, mint például az internetszolgáltaton keresztül egy nagyobb szolgáltatóhoz.

blockchain hálózatok

A blockchain esetében az információk egy elosztott hálózat csomópontjain működő számítógépekre vannak letöltve. Működését előre megírt, megváltoztathatatlan, korruptálhatatlan, hamisíthatatlan szoftver biztosítja, amely a szükséges adatcserét végzi. Ha változás történik az adatbázisban, például végbemegy egy tranzakció, azt a hálózatban résztvevő összes számítógépen futó szoftver ellenőrzi, majd frissíti az adatbázisát. Tehát nem történhet változás vagy hamisítás, anélkül, hogy a hálózat felülvizsgálata során ne bukna ki az adatváltoztatás.

A blockchain (blokklánc) legnagyobb eredménye, hogy megoldja a szervezetek egyik legfontosabb problémáját: A megosztott információk biztonságos kezelését. Legyen szó pénzügyi szolgáltatásokról, állampolgári adatokat kezelő hivatalos szervekről vagy az élelmiszerek átláthatóságát növelni kívánó vállalkozásokról, az új szisztémán alapuló blockchain technológia mindegyik számára innovatív megoldásokat kínák.

Miért is olyan különleges ez a blockchain technológia?

Mivel napjainkban minden adatunkat szervereken tároljuk, ezért elengedhetlen, hogy ezek az adatok illetéktelen számára hozzáférhetetlenek legyenek. Ezeket erős biztonsági védelmmel és hatalmas infrastruktúrával üzemeltetünk. Gondolunk itt a bankrendszerre, az állami nyilvántartásokra, de akár a magántulajdon védelmére.

Jelenleg a legelterjedtebb felhasználási módja a blokklánc technológiának a kriptovaluták világában ismert és jelenleg bontakozik ki a magántulajdon védelmére, illetve a művészeti alkotások hamisíthatalanságára felépített rendszer is, de sokat hallani az okos szerződésekről is. Ezeknek mind egy dolog az alapjuk, a hamisíthatatlan és egyedi azonosítás és a lekövethető tranzakciók.

Először a világ a pénzügyek világában ismerhette meg a blockchain technológia felhasználását, a legismertebb képviselője a Bitcoin kriptovaluta, amely a centralizált pénzügyi rendszer ellen jelentett egyfajta lázadást. De a jelenleg is legsikeresebb kriptovaluta, még nem talált kihívóra.

Mi az a blokk és mi az a lánc?

A blokklánc lényegében egy digitális rekordokból (blokkokból) álló lista, amelynek minden eleme titkosítva van a tranzakciók során. Miután egy rekordot ellenőriztek, bekerül a láncba, és többé már nem lehet kitörölni vagy módosítani. Egy kicsit az autók szervizkönyvéhez hasonlít, amelybe a jármű élettörténetének minden fontos eseménye bekerül, csak épp itt még annyi lehetőség sincs a hamisításokra, mint a valódi szervizkönyveknél.

Vagy másképp megfogalmazva, a blokklánc egy közös megegyezéssel létrehozott, elosztott, digitális főkönyv, amely teljesen transzparens, az összes résztvevő számára látható, és utólag már nem megváltoztatható. Épp e sajátosságai miatt elsősorban olyan területeken érdemes alkalmazni, ahol a transzparencia, a hitelesség és a megbízhatóság kiemelkedően fontos szempont. Ilyen például a bankszektor, a szállítmányozás vagy az ellátási láncok.

Blockchain technológiával követi nyomon például a Wallmart az élelmiszerek útját a farmoktól az üzletekig, de a Royal Bank of Scotland is erre építi a jelzáloghitelek automatizált behajtását. Hosszú lenne felsorolni az összes olyan nagyvállalatot, amelyik már ma is blokklánc-alapú alkalmazással rendelkezik, de a listán az említettek mellett olyan nagy neveket találunk, mint az IBM, a Microsoft, a Cisco, a Fujitsu, az Intel, az NEC, a Red Hat és a VMware – valamennyien részesei a Hyperledgernek, a nyílt forráskódú blokklánc Linux Foundation által vezetett esernyőprojektjének.

Új felhasználási formák a vállalkozások számára

A cégek számára az új technológia több tekintetben is előremutató. Új formákat kínál az elszámolások tekintetében, de értékes cikkek (festmények, drágakövek) származásának lekövetésére is alkalmazható. Állami szerveknél használhatják az adóhivatalok, az egészségbiztosítók, de hivatalos dokumentumok hitelesítése is megoldható velük. A blockchain technológia az adatmegosztás, átláthatóság és bizalom tekintetében újraértelmezheti a kormányzat és az állampolgárok közötti viszonyt, és általában minden olyan területen változást hozhat, ahol a partneri kapcsolat közösen elfogadott, megkérdőjelezhetetlen hitelességű adatokon nyugszik.

Biztosítások terén például megoldás lehet, hogy a megfelelő információkkal lássuk el a biztosítónkat az autónk használatáról, így mindenki számára személyre szabott szerződéseket lehet létrehozni. Amely alapján pontosan meghatározható, mikor irányítottuk mi az autót, és mikor, mondjuk, az automata parkoló vagy az önvezető rendszer, így mindig egyértelmű, ki a felelős.

Ki fejleszti a blockchain rendszereket?

Az utóbbi időben számos kezdeményezés indult a blokklánc-technológia elterjesztésére. 2015 szeptemberében a Barclays, a BBVA, a Commonwealth Bank of Australia, a Credit Suisse, a Goldman Sachs, a JP Morgan, az RBS, a State Street és a UBS létrehozta az R3 konzorciumot, hogy beruházásokkal segítse a technológia pénzügyi alkalmazását, és nemsokára olyan nagy nevek is csatlakoztak, mint a Morgan Stanley, a Deutsche Bank vagy a HSBC.

Közben más óriások, például a JP Morgan és a Deutsche Börse Group az Intellel, a Fujitsuval, az IBM-mel és a Hitachival társulva a The Linux Foundation már említett Hyperledger projektje mögé álltak be. A Hyperledger nyílt szabványok közös megalkotásával igyekszik előmozdítani a blokklánc-technológia karrierjét, és közben az IBM saját BaaS (Blockchain-as-a-Service) szolgáltatását is megnyitotta a felhőben történő fejlesztésekhez, a cégek így kockázatmentesen próbálhatják ki blokklánc-megoldásaikat. Végül emlékezzünk még meg az Ethereum Frameworkről, amely tranzakció-feldolgozással támogatja az IoT-alkalmazásokat, és maga is rendelkezik kriptovalutával, az Etherrel, amely értékben a bitcoin után a második helyen áll.

Blockchain a hétköznapi életben

A technológia ma már messze túllépett a kutatási-fejlesztési fázison, és az ellátási láncok kezelésétől az önvezető autók biztosításáig egyre több területen követel jogokat magának. Nézzünk néhány konkrét példát az alkalmazására!
A Kodak és a Wenn Digital egy fotójogokat kezelő platformot fejlesztett ki. A KODAKOne a fényképek szerzői jogait tartja nyilván: a fotósok, akik szeretnék munkáikat jogvédelemmel ellátni, a KODAKCoin nevű, kifejezetten a rendszer számára létrehozott kriptovalutával fizethetnek a szolgáltatásért. A platform folyamatosan vizslatja a webet, és keresi a jogsértéseket.

A gyémántokkal kereskedő De Beers a drágakövek útját követi nyomon saját blokklánc-platformjával a bányáktól az ékszerboltokig. A megoldás kifejlesztésében más kereskedők, többek közt a Diacore, a Diarough és a Venus Jewel is részt vettek. Ez a platform a drágakövek származásának és jogtisztaságának olyan szintű ellenőrizhetőségét biztosítja, amilyenre idáig nem volt példa.

A nemzetközi szállítmányozó óriáscég, a DHL az IT-szolgáltatásokban utazó Accenturával társult, hogy életeket mentsen. Az Interpol szerint a fejlődő piacokon árult gyógyszerek 30 százaléka hamisítvány – a DHL és az Accentura közös megoldása, amely a gyógyszerek útját lajstromozza a gyártóktól a raktárakon és a gyógyszertárakon át a kórházakig és rendelőkig, ennek visszaszorításában segít. A blokklánc, ez a kitörölhetetlen, megbízható főkönyv nem csak a betegeket óvja meg az életveszélyes csalásoktól, de a költségeket is csökkenti.

A technika az autóiparban is gyökeret vert. A Toyota kutatóintézete, a Toyota Research Institute olyan blokklánc-megoldást dolgozott ki, amelyik a járművek működéséről szóló, automatikusan generálódó információkat szedi össze. A kutatóintézet egyik vezetője szerint a biztonságos és megbízható önvezető autók kifejlesztéséhez a hagyományos járgányokból begyűjtött sok millió kilométeres vezetési adatra van szükség – a blokklánc ebben segít.

Végül említsük meg a MasterCardot, amely saját blokklánc-alapú átutalási szolgáltatásra kért szabadalmi oltalmat, és ez a lépés egyértelműen jelzi, hogy az amerikai pénzügyi szolgáltató óriás blokkláncra épülő fizetési rendszerben gondolkodik.

Blockchain az államigazgatásban

A blokkláncokra a kormányok is kezdenek odafigyelni. A márciusban megrendezett London Blockhain Weeken például az Európai Parlament és a magánszektor szakértői közösen taglalták, milyen előnyöket rejt a technológia.
De vannak országok, amelyek már túl vannak a kóstolgatáson, és munkába fogták a blokkláncokat. Észtország 2008-ban kezdte meg a tesztelést, és 2012 óta használja az egészségügyi, illetve bírósági adatok rögzítésére. Grúziában a földhivatali nyilvántartásokban alkalmazzák, és a tapasztalatok szerint nem csak az okiratok hitelességét javítja, hanem hatékonyabbá, gyorsabbá is teszi a bejegyzési procedúrát.

Természetesen léteznek olyan problémák, amelyek lassítják a blokkláncok gyors terjedését. A kormányok különösen a kiberbiztonság és a szabályozási bonyodalmak miatt aggódnak, és természetesen félnek a váltás költségeitől is. Szakértők azt javasolják, hogy a széleskörű alkalmazás előtt próbálkozzanak pilotprogramokkal, amelyek alapján meggyőződhetnek arról, hogy valóban érdemes foglalkozni ezzel az ígéretes technológiával.

Forrás:

COMPUTERWORLD: Móray Gábor | 2020 október 28

#blockchain #nft #kriptovaluta #bitcoin #blokklánc